Mi gyerekkorunkban nem röpködtünk, a vonat után a busz, majd az autó már extra dolognak számított. A 70-es évek végén ültünk először repülőre. A honi helyi járatok után elbűvölt a repülőtér hangulata, eleganciája, tisztasága. Csinosan lehetett öltözni, szép táskát vinni élvezni, ahogy a magasban hozták az ételt és mi ott ebédeltünk. Leszállás előtt fogmosás, sminkigazítás, egy kis parfüm aztán vártuk a kis bézs kézipoggyász mellé ...
